Józsefvárosi Palotanegyed, Mágnásfertály

Józsefvárosnak közvetlenül a pesti Belvárossal határos részén, a Kerepesi (Rákóczi) út – József körút – Stáczió (Baross) utca – Múzeum körút közötti területen, nagyjából  1860 és 1900 között arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel  fényűző palotákat, kúriákat építtetni (hetet pl. Ybl Miklóssal) állandó lakhely gyanánt. Ezért a „Mágnásfertály” nevet kapta, ami később „Palotanegyed”-ként vált  hivatalossá.

Ezt a városrészt több – már meglévő vagy ekkor létesülő – építmény tette vonzóvá: Rókus Kórház (1798), Nemzeti Színház (1837), Nemzeti Múzeum (1847), Nemzeti Lovarda (1857),  (régi)Országház  (1865), Nemzeti Tornacsarnok (1870), Népszínház (később Nemzeti Színház) (1875), Kir. József Műegyetem (1882).